Szombat

Jó dolog a szombat. Az első nap a héten amikor nem kell hatkor kelni, az első nap a héten, amikor nem kell dolgozni menni, csak pihenés és a család.

Ma is egész hétig szunyókáltunk.... najó csak vicc volt, aludtunk 9-ig. aztán elindultunk a piacra, mert az jó hely. Amikor kiértünk a gangra, akkor kellőképpen szar idő fogadott, viharos szél, kis eső. Úgyhogy elhatároztuk, hogy egyelőre csak a boltba, azaz a kékboltba megyünk (1a). Ezt sikeresen végrehajtottuk, mondjuk nagy rutinunk van benne. Még tegnap kitaláltuk, hogy igazán finom finom főzeléket főzünk azaz tasty garden souce-t. persze így nem jön át a poén, szal legyen garden garden souce. Ehhez kellett borsó meg répa meg... mindegy... mivel még tervben volt a piac, ezért csak tejet meg vajat vettünk hozzá itt, meg még másfél tonna egyéb hasznos haszontalan élelmiszert, vegyszert, fűszert (na azt nem, erre majd később).

A vásárlás végeztével egészen gyönyörű napsütéses idő fogadott.... úgy tűnt, hogy a szélviharos eső résztvevői összevesztek, és a szél elsöpörte a felhőket.... úgyhogy irány a piac. Csomagokat felvisz, kirámol, hűt, miegymás...

Irány a piac (3)... de előtte a kínai bolt (2/I), mert holnap meg wokos kaját csinálunk. wok nélkül persze mer az nincs, de csak nem okoz gasztronómiai defektust a dolog. Egy kevéske kutyagolás után el is értünk a boltba, ami a piac mellett van, és nagy nehezen, kis eladói segítséggel meg is találjuk a dolgokat.... itt nincs kínai zöldségmix konzerv, csak szeparált konzervek.... mind1, van bambuszrügy meg vízigesztenye, a lényeg. A gyerekek kapnak kis rágcsát a boltosnénitől, már majdnem a fizetésig jutunk, amikor kiderül, hogy ez pont egy kártya-nem-elfogadó-hely, kosár lerak, család távoz, előtte szól, hogy még visszatér készregyártott pénzzel.

Mivel az ATM félúton van hazáig, és amúgy is a piacnál vagyunk, ezért úgy döntünk, hogy letudjuk azt is. Először a zöldséges (3a), (eper, málna, aranykiwi (ugyebár), borsó (nehogymá mirelit), lila borsó alias kapucíner vagy mi (nehogymá ne együnk lila borsót), hagyma, répa, narancs (facsarni), egy kikommandózott padlizsán, meg cukkini. aztán gyömbér meg fokhagyma. Merhogy a főzelékhez nyárson sült zöldség is lesz meg csirkemell... úgyhogy irány a hentes (3b). két kiló csirkemell, mivel jó lesz még az később is, meg fél kiló csirkecomb filé, hátha az jobban muzsikál a nyárson. kártyával fizet, kicsit szenved, mert nincs térerő, aztán angolosan távozik azt ATM felé, hogy visszatérhessen a kínaiba... szerencsére a hentes elég gyors, vagyis nem túl lassú, így még a piac vége előtt utolér minket az ott felejtett két és fél kiló csirkerésszel.... upsz...

visszacammogunk az automatához, felveszünk pénzt... apa felveti, hogy visszaszalad a kínaihoz, Lili felveti, hogy inkább ne... Ádi alszik, neki mindegy... úgyhogy együtt vissza a boltba (2/II)... ott szépen félre van téve a pakk, Lili kap megint rágcsát, Ádi nem, mert ő alszik.... fizet, távoz...

Szemben van egy pékség... miért is ne menjünk be (4). Kedves fiatal eladók, kis tömeg, mivel azonban fogalmunk nincs mit vegyünk, nem is zavaró... a kedves fiatal eladók azonban szeretnének dolgozni... nekünk továbbra sincs fogalmunk mit vegyünk, úgyhogy ügyesen hárítunk.... tanácstalanságunkat egy vásárló is látja, és már ő is eladóvá válik, megkérdi kenyeret akarnánk-e... mivel még mindig nem tudjuk, ezért őszinték vagyunk... a kínossá váló helyzetet megoldandó választunk valamit (azóta is itt van). Közben felbukkan egy értelmileg akadályozott"eladó", feltehetően rokon, aki azonban szintén beszél angolul... hoppá... és kedves, segítőkész... és nagyon próbál beszélgetni. szóval nem semmi...

Ezután elindulunk hazafelé végre, hogy apa meg anya megfőzze az ebédet (kb 12 óra van) a még megfejtendő borsóból és megpucolandó répából stb... Lili szól, hogy ő viszont most már éhes.... "Újratervezés" hangzik el apa anya fejében... Anya gyors, megvan a válasz, sült-krumpli mentőcsomag a piacról (3c). Lili el is fogyasztja majd hazáig szépen.

Apa hazaszalad, hogy gyorsabban menjenek a dolgok, és kirámolja a szatyrokat, ezúttal másodszor. Aztán visszaszalad, hogy elkapja őket. Ez sikerül is, nem messze a háztól. Otthon gyorsan borsópucolás. Lili és Ádi nem mutat túl nagy érdeklődést a pucolás folyamata, inkább egyik végeredménye iránt. Azt eszik szépen. Közben anya pucolja a répát, cukkinit, padlizsánt... apa villámgyorsan kész a másfél kiló zöldborsó megpucolásával, és sikeresen prezentál 30 deka borsót... ez kicsit kevéske... mentő ötlet, szaladjunk le a kékboltba utánpótlásért. Apa öltözik, búcsúzik, gyerekek jelzik, hogy nem megy egyedül.... újra nekiindul hát a kis család a világnak. Kék bolt (1b)... mivel még elfelejtettünk fűszert venni a holnapi kajához, tulajdonképpen jól is jön. Mivel nincs rendes borsó, marad a mirelit... kilépünk a boltból, és anya felveti, hogy mi lenne, ha a szemben, feltehetően évek óta működő, és általunk is párszor felkeresett zöldségesben próbálnánk hüvelyes borsóhoz hozzájutni.... király, menjünk (5). És tényleg van borsó. Apa nem bízza a véletlenre, vesz rögtön majd másfél kilót. Anya meg kap waldorf salit, hogy ne haljon éhen (talán már 1 felé járhat az idő)... hazamegy, borsótpucol...

Közben csinálunk sültkrumplit, hogy ne haljanak éhen a gyerekek se...

Ádi szól, hogy álmos. Anya elviszi alduni

Apa még pucol... közben befejezi a krumplisütést, amire most úgy tűnik nincs jelentkező...

Ádi szól, hogy már nem álmos...

Apa még pucol tovább... megvan a fél kiló, indulhat a főzés...




Egyébként a főzelék tényleg finom tényleg finom finom főzelék lett. ajánlom mindenkinek... csak mondjuk 4 óra volt már, mire elkészült... A Lili elaludt közben, meg Ádi is.... Úgyhogy apa és anya nyugodtan megcsinálhatta, az immáron vacsinak átkeresztelt ebéd második részét, a nyársa tűzött húst meg cukkinit meg padlizsánt...




Na az is sült egy darabig, közben gyerekek felkelnek, és szólnak, hogy játszótérre vágynak.... hús kész, úgyhogy sütő elzár és mehetünk (kb 5-6 óra)...

A játszótéren (márhogy a kakasoson) épp tumultus van... szívás... átmegyünk a másikra, ahol szerencsére épp senki nincs. Itt a Lili jól elvan, az Ádi azonban inkább csak a különféle kakával közbehintett virágágyásban szeretne matatni... nem lehet... érezzük, hogy az itt töltött idő megszámláltatott. Anya csúszdázik Lilivel, Ádival felvátlva, apa meg nézi. Ádi kezd egyre türelmetlenebb lenni, Lili még maradna... Mentőötlet, mivel Lili még nem szeretne hazamenni, menjünk a kék boltba előbb.... úgy is lett, oda lehet. úgyhogy induláááás (1c). Mivel harmadszorra járunk ott, nincs igazán ötletünk mit vegyünk... Anya kap kólát, mert az előző kóláját apa megitta, Ádi nem kap autót, kerti fáklyát, könyvet, újságot, szappanbuborék fújót, labdát, fél kiló mogyorót, mirelit kacsát, bort, sört.... aztán az automata pénztárhoz jutunk. Fizetés, távozás.... az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindketten kaptak kis csokit azért...

fenn elővesszük a nyársakat, amik kellemes fogyaszthatóvá hűltek az eltelt idő alatt.. végre ebéd... a gyerekek visszautasítják a saját verziójukat, maradnak a csirkecombosnál... de abból egész sokat esznek. apa is, bár ki kell mondjam elég sz*r lett... főként a zöldség, de a többi is... mindegy, a főzelék jó lett.

végre ebéd, és már csak a fürdés van hátra a napból....

De holnap aztán jó kaja lesz, apa kedvence... a hús már pácolódik a hűtőben, csak nyugiiii

Rántottcsirke ecetes eperfagyival

Gasztro-Castro blog bejegyzés következik.

Első téma: Kiwi gold / Gold kiwi / Arany kiwi (fogalmam nincs nem láttam ilyet még odahaza)
    Fura dolog. Úgy néz ki mint egy kiwi, csak hosszúkásabb és kicsit fakóbb a színe. Még mielőtt valaki eldurvulna természetesen nem a madárról, hanem a gyümölcsről van szó. Meghámozva/kettévágva/beleharapva is hasonló eltérések fogadják az embert. Kicsit aranyos (nem az édes/cuki/drága jelentésben) szín, de fakóbb. Nem olyan mint az original ami élénk zöld, harsány akármi. Én egyébként nagy kiwi rajongó vagyok, szeretem a savanyú kicsit édes ízét, de általában túl lusta vagyok kikanalazni, késsel körbevagdosni, úgyhogy mostanság inkább krumplipucolóval meghámozom... fokkal gyorsabb. Lili is szereti, ami azért fura, mert alapvetően nincs oda a savanyú dolgokért, csak időnként, de a kiwinek eddig mindig sikere volt. Mondanám, hogy genetikai, csak egyrészt minek, másrészt meg én nagyon szeretem a savanyú dolgokat. Nu de most vissza az áriánus kiwihez. Az íze olyan mint a színe, kicsit tompább, de édesebb, kevésbé kiwiszerű de finom. Bár nekem még mindig az eredeti változat ízlik jobban, de úgy tűnik a Lili meg az Ádi ezt jobban szereti. Nagy előnye még hogy a közepe is puha, ők is el tudják nyammogni

Első téma vége. Tanulság: legyen otthon is arany kiwi, mert tulajdonképpen finom


Második téma: Szörpök
    Úgy tűnik mégiscsak alapvető az, hogy gyerekként milyen cukor+adalékanyag kombinációval tesszük tönkre a fogainkat és az emésztőrendszerünket, mert az itteni szörpök nem finomak.. kivéve a citromot, ami jó. A málna még elmegy, de amit most csináltam magamnak valami vegyes pirosbogyós bigyó, az nem finom, sőt kifejezetten sz*r. És nem üvegben vannak hanem fémdobozban... nem értem miért, amikor az üveget gyűjtik szelektíven, a fémdobozt meg nem (vagy nem tudom hol). Egyébként a szelektív hulladékgyűjtés itt tényleg működik. A házzal szemben van egy műanyag gyűjtő (nem csak pet palack, hanem bármilyen műanyag (csomagolás, tok, tik, tak, fedő, redő, bármi), illetve majdnem bármi, de a felirat hollandul van, szóval nem vagyok biztos benne, hogy mik nem. Ez azt jelenti, hogy hetente/ két hetente egy jó nagy zsáknyi műanyagot nem a normál hulladék közé teszünk. Nem úgy mint nálunk, ahol csak pet palack van, és az is kb másfél kilóméterre, szóval ha nem pöfög el az ember egy kevéske szénmonoxidot hogy odafuvarozza az összegyűlt újrahasznosítandót, akkor max egyesével vihetné oda. Visszakanyarodva, a gyerekek se nagyon isszák ha épp szörpöt akarnának... mondjuk otthon se nagyon akartak, az a mi dorbézolásunk.

Második téma vége. Tanulság: éljen a Piroska szörp, és a szörpök kapcsán bármiről lehet írni.

Harmadik téma: Gulyás / Goulash (külön jelölés nélkül a "nem pásztor", étel jelentésben)
    Bár a Start Trek Deep Space Nine-ban Sisko kapitány kivételesen nem gulyást főzött hanem paprikás csirkét, talán azért mert valahol a háttérben egy ténylegesen magyar állt, a gulyás a legismertebb magyar eledel. Ez persze úgy hazugság ahogy van, még akkor is ha igaz lenne. Tegnap ugyanis gulyás volt a napi special. Volt hozzá korrekt jó étvágyat is a TV-n (merthogy van ott egy TV amin ki van írva többek között az aznapi különlegesség, a hozzá tartozó jókívánsággal, meg még az aznapi szülinaposok is... meg hírek). Na most persze ahány család annyi gulyás, meg ahány nap annyi gulyás, de azért vannak valami korlátok. Végigfutva az angol wikipédia ide vonatkozó szócikkének képeit láthatjuk, hogy tényleg sokféle dolgot hívnak gulyásnak, de azért még ős-szittya-hun-maya magyarként is el tudjuk őket fogadni valami gulyásszerűségnek. Bár egy részüket inkább pörköltnek, de legyünk elnézőek, mert mindkettőben sok a zsír meg a hús, meg folydogál kicsit. Előrevetítve az itteni gulyás leírását, hadd idézzem egyik (mert kettő van) főnökömet: "Tudod, minden nemzetnek olyan gulyása van, amilyet megérdemel...". Azt hiszem/remélem ez azért nem igaz. Szóval a "gulyás" itt semmi olyat nem tartalmazott amit én gulyásnak hívnék. Sajnos nem volt nálam fotóaparát, így nem tudtam megörökíteni, de talán jobb is így. Mert itt ez rizseshús volt, fura főszerezéssel, és vékony csíkokra vágott paprikával.
Ennyi.

Harmadik téma vége. Tanulság: reméljük nem minden nemzetnek olyan a gulyása amit megérdemel

Egyébként csak nyugi, mert finom volt.

Negyedik téma: Fagylalt

    Nem mondhatnám, hogy végigfagyiztuk keresztül-kasul egész Hollandiát, vagy Gooilandot, vagy akár Hilversumot, de elsősorban azért, mert nem volt rá szükség. Ugyanis a közelben van egy jó fagyizó. Akkor meg minek keresgélni? Lili ott mindig epres fagyit eszik, én néha Red Bullost, de van passió gyümölcsös, meg mangós, meg mindenféle. És tényleg jók. Ádi általában szétmorzsol egy tölcsért (egy részét megeszi), szétken egy kis fagyit az anyján, meg magán, meg az asztalon, de közben remekül mulat. Lili meg teljesen egyedül megeszi a fagyiját a kis szigorúan rózsaszín kanállal. Egyszer sikerült kiborítani egy nagy adag jeges kávét is, amikor megpróbáltam megakadályozni, hogy az Ádi kiborítson egy nagy adag jegeskávét... hiába volt, nemdebár? Csupa fiatal dolgozik ott, kedvesek, mosolyognak, még akkor is ha éppen nagy kupit kell eltüntetniük. És van egy kis feliratuk az ajtón, ami a hátsó részt zárja el, és az áll rajta, hogy: "Mosolyogj, színpadra lépsz!" vagy valami ilyesmi.

Gasztro blog vége. Tanulság: a rossz gasztro blog is gasztro blog.

Egyéb.

Első téma: díler a játszótéren

    Najó, lehet hogy nem volt díler, de valami csencsen folyt a kamaszok között egy náluk idősebb fickóval... De hogy mit fogyaszthatnak itt, ahol a könnyű drogok legálisak (persze nem nekik) azt nem tudom... talán könnyű drogokat... mert az nekik még illegális, utána meg má kit érdekel.

Első téma vége. Tanulság: dílerek mindenhol vannak, a kamaszok meg... kamaszok...

Második téma: du svájci? 

    Végre találkoztunk (najó én minden nap találkozom) magyarokkal, márhogy szándékosan. Ők is itt élnek, és megmutattak nekünk néhány dolgot, miután mi megmutattuk nekik, hol, és elsősorban hogyan fagyizunk (lásd feljebb). Nagyon kedvesek voltak, egy mérnök és egy kutató-orvos. Nem semmi. És visszavágynak... nem semmi... mondjuk régebb óta vannak it... mutattak nekünk Aldit, meg török boltot ahol lehet kapni TV paprikát is. Meg orosz boltot ahol lehet kapni szárított halat, amit mi nem akartunk, és ők se, csak én láttam, hogy van. De vettünk ott rizst meg tényleg egész hazai dolgok vannak. Szóval segítettek kicsit előbbre jutni a ki-mennyit-tud-Hilversumról versenyben. Ja és van itt túró, meg a törökbe is. Olyan igazi túrós túró... duuurva... meg elárulták, hogy az a francia nevű izé igazából a tejföl és nem a sour cream... és TÉÉÉÉNYLEEEG

Szal alakula molekula, az óvoda is visszaírt, hogy szeptembertől mehet, meg előtte is bekukkanthatunk... remélem szimpik, csak a város másik végén vannak, itt az irodához közel... ami lehet, hogy jó... de mindenesetre elő kell venni a vegyünk-egy-ládás-biciklit projektet.. a ládás biciklire meg keress rá, ha nem tudod mi az.

csak nyugi, lesz ez még...

Haza?út

Úgy indult, hogy hajnalba' kellett kelni... ez még túlélhető dolog, de úgy hogy én speciel nem tudtam aludni azért nem volt kellemes... aztán felöltözni befejezni a rámolást, várni a taxit....
az meg is jött, és kiderült, hogy nem is az a taxis cég amit mi hívtunk de ez már csak a kocsiban derült ki és teljesen lényegtelennek bizonyult. Útközben végig mobilozott valami büntetés miatt, ami nem gond, mert cserébe a kresz többi részét úgy tűnt betartotta. meg megálltunk tankolni... ez se volt gond, mert kicsit korán indultunk.
a reptéren fóliáztunk aztán meg a csomagokat akartuk feladni... kiderült, hogy a 2x20 kilós bőröndünk 1x20 és 1x15 kilósnak tűnik... a plusz négy kiló az 4x10 EUR lenne, olcsóbb venni egy 20 kilós bőröndöt.... sok értelme van... na mind1 ehhez 2 helyen kellett sorba állni és várakozni az egyre türelmetlenebb gyerekekkel... csak nyugi...
biztonsági ellenőrzés simán ment, semmi testüreg vizsgálat, meg becsipogás. kaja a KFCben meg a burger kingben = maradék forintunk elverése. KFCben az örökéletű papírpohár 510 forint a kis krumpli meg 400 valamennyi... korrekt, cserébe vagy 8x újratöltöttük a poharat és egy afrikai országot elláttunk nesteával...
"csendes" eszegetés, a kijelzőn a gépünk sorában az, hogy késik, várható indulás  10:10 (9:45 helyett)... no sebaj, csak nyugi csak nem ragadunk itt...
lassan odakeveredünk a kapuhoz, ahol szép nagy tömeg és repülőgép sehol. várunk

még várunk

még várunk

10:20kor elkezdünk beszállni. mi előre megyünk a gyerekek miatt, ahol mondják, hogy a 8-23 sor jöjjön először... ennek gondolom az az értelme, hogy ha hátulról kezdenék feltölteni a gépet kevesebb lenne a fennakadás, és sokkal poénosabb a közepén kezdeni. nekünk hátra szól a jegyünk de ez nem okoz gondot végül... fenn vagyunk a gépen... lassan beszáll mindenki, jön a szokásos népszámlálás, ezúttal kattogó nélkül... aztán mégegyszer... aztán mégegyszer... aztán várunk... csak nyugi, de kezd gyanús lenni, hogy valami nem stimmel.
aztán felszáll a gépre a beléptetős csaj, végül elárulják mi a gond, az összes rendelkezésre álló nyelven, hollandul, angolul, magyarul: eggyel többen vagyunk mint kéne, ki az aki nem is Amsterdamba akar mostan repülni? senki nem jelentkezik... mondjuk én se tenném, elég égő dolog... újra megszámlálnak minket, ezúttal a magyarok. egyrészt, mert a felnőtt hollandok nem tudnak számolni, másrészt mert több szem többet számol, vagyis izé. de ugyanaz az eredmény... én közben gyanakvón Ádira nézek, hátha az ő székhez nem kötött jelenléte okoz zavart az erőben.
közben tanácstalanság...
megszülik a megoldást, boarding pass ellenőrzés, abból ki kell derülnie ki a kakukktojás.
ez eltart egy darabig... van aki már fél órája zenét hallgat, lehet hogy ő az, mert az egész esemény elkerülte a figyelmét... de nem, csak 10 percet keresi a beszállókártya csonkját... aztán egy színesbőrű utasra terelődik a gyanú, mert az egyik magyar számláló hangosan odakiált a  másiknak, hogy gyere csak ide? de ő is marad, feltehetően csak nyelvi gondok voltak. alapos boarding pass vizsgálat, és lista húzogatás után sem derül ki,  ki a ludas... vagy legalábbis senki sem távozik a gépről. a személyzet feladja vagy beletörődik, vagy halkan meggyőzik, vagy úgy gondolják, ha ennyire oda akar menni az az extra utas a megfelelő beszállókártyájával akkor menjen.. azaz a gond az egyenlőségjel másik oldalán lehetett... elindulunk...
másfél órával később mint kéne... csak nyugi...

még jó hogy nem esti járattal jövünk, akkor nem lenne már vonat eddigre...

aztán leszállunk, az út közepesen sima, Lili aludt egy órát.

megyünk reklamálni a Transaviához a csomag miatt. ott a nő mondja, hogy igen, mert mi 2 bőröndöt vettünk ÖSSZESEN 20 kilósat... nem sok értelme van, de akkor meg mitől volt csak 4 kiló plusz.. na mind1
jól jártunk a végén, vagyis nem jártunk nagyon rosszul... de a zavar még mindig nem teljesen feloldott, de az érdeklődésünket elvesztettük. meg az energiáink nagy részét is, a gyerekek persze nagyjából kipihentek...

csak nyugi...

aztán vonatra várás, mert lekéstük a 20-ast... a következő egy sprinter, ami azt jelenti, hogy vagy 20 perccel lassabban sprinttel mint a másik... de ezt is túléltük, itt vagyunk

megjöttünk

vásároltunk,

jöv hét pénteken meg fizetésnap

addig meg fél lábon is :)

és végre esik... ja nem, otthon is esett... akkor semmi sem változott

ööööööööööööööööööööööööö

van egy szabály, hogy ha a retúr repjegyed első részét nem használod fel, és nem is törölteted vagy rakatod át akkor a második részét b*hatod, ha nem lenne digitális mondhatni kitörölheted vele a... ami azért különösen aranyos mert a jegy törlése is pénzbe kerül, majdnem annyiba mint egy fapadoson venni egy újat, az áthelyezés is, az meg annyiba mintha vennél egy tök újat... persze tudván ezt az apróságot, a törlés valamivel olcsóbbnak tűnik az ilyen esetekben. nem mintha a múlt havi extra jegyek mellett ki tudtuk volna fizetni... vagyis most lehet, hogy bukunk egy jegyet, meg a visszafelé párját... nem gond, simán tudunk venni+bukni 4-8 jegyet egy hónapban...
de végülis teljesen érthető a dolog, miután megvetted a jegyedet azon az áron amit a légitársaság éppen kitalált neki, tökéletesen elfogadható, hogy ha esetleg nem tudsz megjelenni akkor jól megbüntetnek mert szörnyű veszteséget okoz nekik az, hogy nem koptatod a széküket... az üres székek látványa stresszor a stewardok és stewardess-ek számára akik egy idő után jobb munkakörülményekért kezdenek könyörögni, panaszkodó, böfögő, vagy éppen nyugodtan ülő, kedves utasokért...

a lényeg a lényeg, hogy lehet, hogy az utazás törölve...

majd júliusban...

a tanulság, ne legyetek lázasak (se a gyerekek), vagy csórók, vagy csóró lázasak (vagy csórók lázas gyerekkel), akik nem akarnak ebben az állapotban utazni. persze mindezeket retúr repjegy tulajdonosként...

szal ha valamelyikek vagytok akkor


csak nyugi


BRÉKING NYÚZ: mivel megérkezett a gye[ds] vettünk még négy jegyet a fapadosra, szal vasárnap éjjel/este nemtom érkezünk...

pár nappal rövidebb lesz az ott tartózkodás, de ez van :)

csak nyugi